Arany
Pesszimista típus vagyok, aki a lehetséges szcenáriók közül rendre a rossz, netán a legrosszabb bekövetkeztére számít – de legalábbis nem a jóra. Persze az is lehet, hogy ez egyfajta sztoikus óvatosság, amely nyomán annál inkább lehet örülni a nem várt jónak. Ugyanakkor az, hogy a 2016/17-es magyar bajnoki idényt a Bp. Honvéd nyeri, semmiféle jövőképemben nem szerepelt
A nyolcvanas években kezdtem komolyabban figyelni a futball eseményeit, amikor éppen a – Puskásék utáni – második aranykor zajlott Kispesten: a Honvéd sorra nyerte a bajnokságokat, úgyhogy voltaképpen ebbe nőttem bele. Aztán jött majdnem negyedszázad csend, amelynek mélyrepülését leginkább a 14 évvel ezelőtti kiesés fémjelezte. Jó, persze volt azért kupagyőzelem meg bronzérem is, a legjellemzőbb azonban a szürkeség volt, meg a középszer, ahogyan egy patinás klub a futottak még kategória langyos vizében tapicskol (néha még ott se), és ebbe beletörődni látszik mindenki a vezetéstől kezdve a játékosokon át a szurkolókig.
Hát ez a beletörődés tűnt el ebben az idényben. Különösen tavasszal. Mert bár az őszi idény végén is holtversenyben a második helyen álltunk, azzal azonban vajmi kevesen, sőt, azt hiszem, senki nem számolt, hogy az átigazolási időszakból vesztesként kikerülő Honvéd szerzi meg végül a bajnoki címet.
Én se ezzel számoltam. És nem azért, mert a Honvéd nem tartozik a leggazdagabb klubok közé, és mert más csapatoknak erősebb játékosállománya lehet. Hanem mert az elmúlt 24 év nem erre tanított. Ami azonban tavasszal, mi több, a bajnokság utolsó kétharmadában történt, az nem csoda volt. Hanem a bizonyíték arra, hogy a futballt szívvel és fejjel kell játszani. Ez a csapat nagyon akart. Nem csak fogadkozott, de valóban utolsó vérig harcolt. A mérkőzések jelentős részét az utolsó negyedórában nyertük meg, de ez nem afféle leszegett fejű robotolást jelentett, hanem valódi, minőségi és pontos játékot.
A tegnapi mérkőzés pedig olyan volt, amilyennek egy bajnoki döntőnek lennie kell. Nem volt látványos játék, sőt játék nem is nagyon volt, feszültség és küzdelem annál több. Utóbbiban viszont – ebben a szezonban világosan kiderült – a Honvéd volt a legjobb. Ez a csapat nagyon tudott küzdeni, és tegnap is a földet szántva harcolt a győzelemért. Azt hozta, amit tavasszal láttunk: Gróf végtelen magabiztossággal lehúzza a kapuban a rolót, a védelmet nem lehet megingatni, középen működik a szűrő, Lanzafame szervez, egyszer pedig King el fog futni a jobbszélen, bead, és Éppel nem hagyja ki.
Egy dolgot hadd emeljek még ki – azt, hogy ez a csapat érezhetően elnyerte a szimpátiát. Mármint azokét is, akik egyébként nem Honvéd-szurkolók. Az utóbbi hetekben, ha meccsnapon lementem az utcára Honvéd-pólóban, hiába lakom a Ferencvárosban, ismeretlenek köszöntek rám és sok sikert kívántak a csapatnak. A Honvédnak, amely ebben a szezonban olyan volt, mint a legkisebb fiú, aki bebizonyítja, hogy hátrányos helyzetből indulva is erős akarattal, szorgalommal és kitartással nyerni lehet.
A szerző fotói
További cikkek a rovatban
Leekens, a jól helyezkedő kalandor?
Néhány nappal ezelőtt olvastam el az Index interjúját Georges Leekens-szel, a magyar válogatott frissen kinevezett szövetségi kapitányával. Azt hittem, káprázik a szemem, és még mindig nehezen tudom értelmezni az olvasottakat.
Very Important Drukker
Szóval az történt, hogy péntek reggel fölhívtak az MLSZ-től, hogy a Szurkolói Klub szokásos internetes totóján én nyertem meg a VIP-belépőt. Beszámoló a Groupamából, a Magyarország–Costa Rica meccsről.
Siralomvölgy, ez a mi hazánk
Búsongunk, gyanakszunk, utálkozunk, irigykedünk. Siralomvölgy, jelen pillanatban ez a mi hazánk.
Védőháló – nélkül…
…párszor már vérig sértettek, mióta szúr a borostám, de olyan sunyi, aljas érzést csak ritkán jegyzek fel, mint amit az idegenbeli meccseken szoktam a füzetembe írni – betelt a füzetem!
"Egyet béengedek úgyis"
Székelyföldön nyaraltunk, szembe jött velünk egy plakát, így hát meccsre is mentünk. Megérte. Zeteváralja–Székelyvarság rangadó a román kupában.
Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről
Az elmúlt hét napban a Videoton megnyerte harmadik körös EL-párharcát a Bordeaux ellen, elkerülte a legnehezebb ellenfeleket a playoffkör sorsolásán, majd idegenben megverte a Mezőkövesdet.
Őrült hajrá vagy fogadási csalás?
Feltűnően sok sorsdöntő gól születik az NB I-es mérkőzések utolsó perceiben? Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem az a csapat győz, amelyik megszerezte a vezetést? Átböngésztük az elmúlt tizenhat NB I-es szezon mérkőzéseit, és meg kellett állapítanunk, hogy a magyar bajnokságban újabban tényleg töb…
Gera, ne csússz be!
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Midtjylland
- Ferencváros
- Budapest Honvéd
- Videoton
- Nomme Kalju
- Hapoel Beer Seva
Három magyar csapat maradt versenyben a nemzetközi kupákban, és az, amit láttunk tőlük ezen a héten, valamivel jobb, mint az utóbbi évek termése. A rémálom-meccsek (Tirana, Torpedo Zsodino, Zseljeznicsar) ezúttal elmaradtak.
Kikaptunk, benne van, lesz jobb
Magyarországon, nem kell aggódni azért, hogy a futball lekerül esetleg az újságok címlapjáról. A „magyarfoci”, így egybe, hallatni akar magáról, azt akarja, hogy róla beszéljenek, önző egy teremtés.
