Őrült hajrá vagy fogadási csalás?
„Fordításos meccsek” az NB I-ben
A Vasas nyári, 4:3-as mérkőzései ismét ráirányították a figyelmet a fogadási csalás jelenségére. A Vasas a Sturm Graz elleni felkészülési mérkőzés 68. percében még 3:0-s hátrányban volt, majd győzött 4:3-ra. Hogy valami nem volt tiszta, azt jelzi, hogy a második félidőben a Sportingbet (indoklás nélkül) levette az élő fogadási események közül a találkozót. A Vasas pár nappal később is hasonló mérkőzést vívott: a Beitar Jeruzsálem elleni El-mérkőzés 87. percében még 3:1-re vezetett, aztán mégis kikapott, 4:3-ra. Természetesen egyik találkozó kapcsán sem jelenthető ki, hogy fogadási csalás történt, a gyanú azonban körbelengi a sportágat. Összeállításunkban végigböngésztük a magyar NB I mérkőzéseinek eredményeit 2001 és 2017 között, különös tekintettel a „fordításos” meccsekre. Az adatok azt mutatják, hogy 2008 után érzékelhetően megnőtt az olyan mérkőzések száma az élvonalban, amelyet nem az a csapat nyert meg, amelyik megszerezte a vezetést. Márpedig ez az egyik olyan kimenetel, amellyel a fogadóirodáknál a legnagyobbat lehet szakítani.
BEVEZETÉS
Az elmúlt években egyre nyíltabban olvasni arról, hogy a magyar labdarúgásban folyamatosan jelen van a fogadási csalás. A Fővárosi Ítélőtábla június 22-én jogerős döntést hozott az öt éve húzódó REAC-ügyben – senkinek sem kellett börtönbe vonulnia, noha a fogadási csalások tényét a bíróság elismerte. A közeljövőben várható, hogy a DVTK, a Siófok és az Eger meccseivel, valamint a nemzetközi mérkőzések manipulációjával kapcsolatos ügyeket is lezárja a bíróság.
Bár a szurkoló a saját csapatával szemben megbocsátó, nehéz volna tagadni, hogy a fogadási csalás jelenléte a futballban csupán szóbeszéd. „Nyugodtan leírhatja: edzői pályafutásom legsötétebb korszaka volt. Nemcsak a pénzhiány, hanem amiatt is, hogy szinte az egész idényt végigbundázták a játékosok: tíz meccsből kilencet eladtak” – nyilatkozta 2016-ban a FourFourTwo-nak Mészáros Ferenc, aki a 2012/13-as idényben az egri csapatot irányította az NB I-ben. De sorolhatnánk a témáról szóló cikkeket és bizonyítékokat az egyik koronatanú által felvázolt bundatérképtől a tévés műsorvezető érintettségéig – akit alaposabban érdekel a téma, annak figyelmébe ajánljuk a Rangado.hu bundadossziéját vagy Gazdag József interjúját Fazekas Géza főügyész-helyettessel.
A legnagyobb fogadóirodáknál a kétezres évek közepén vezették be az internetes élő fogadás lehetőséget, ami a korábbiaknál sokkal több lehetőséget nyújtott a bűnözők számára. Már rég nem arról van szó, hogy a szegény kelet-európai csapatok klubvezetői telepakolják kolbásszal egy Wartburg csomagtartóját. Hagyjuk a nosztalgiát. A „megrendelők” internetes hadsereget tartanak fent, és akár percre pontosan meg tudják koreografálni egy mérkőzés forgatókönyvét. Azt gondoljuk, hogy a statisztika nem hazudik, ezért számba vettük azokat az NB I-es mérkőzéseket 2000 és 2017 között, amelyek a bundameccsek egyik tipikus mintázatát követik: minden olyan mérkőzést kilistáztunk, amelyen az egyik csapat megszerezte a vezetést, a másik csapatnak azonban sikerült fordítania. Külön jelöltük azokat a találkozókat, amelyek esetén a félidei állás fordult meg a meccs végére (a „H-V” vagy „V-H” is tipikus, jól fizető fogadási esemény). A listában nem szerepelnek azok a meccsek, amelyeknél többszörös fordítás után végül az a csapat győzött, amely eredetileg is vezetett, mint ahogy azok sem, amelyeken nem fordítás, hanem csak váratlan egyenlítés történt (például 0:3-ról 3:3). Nem szerepelnek a listánkban a kupameccsek, nem is beszélve a ligakupáról… Hogy a mérkőzések megfordítására irányuló manipuláció mellett mennyiféleképpen lehet még elcsalni a meccseket, arra példa, hogy az „egri ügy” vádiratában a csapat nyolc mérkőzése szerepel 2013 tavaszáról, s ezek közül csak az egyik szerepel a listánkban a „fordításos” meccsek között.
Természeten nem állítjuk, hogy a listában szereplő meccsek mindegyike bundameccs lett volna, egyszerűen csak megszámoltunk bizonyos típusú mérkőzéseket. Abból indultunk ki, hogy a futball, mint játék lényegileg nem változik, azaz nehezen magyarázható, ha szezonról szezonra növekszik az olyan mérkőzések száma, amelyeken nem tipikus kimenetelt mutatnak, beleértve a fordításokat, és az ilyen meccseken születetett utolsó perces gólokat. Az időbeli összehasonlítás megmutathatja, hogy a fogadási csalás online lehetősége valóban megváltoztatta-e a futballt. A nemzetközi összehasonlításból látszik, hogy az élő fogadás bevezetése csak a magyar bajnokság mérkőzéseire volt hatással, a topligák esetén ilyen összefüggés nem mutatható ki.
A kétezres évek elején csak papíron, Tippmixen lehetett fogadni magyar bajnokikra, és az sem véletlen, hogy sokáig erre is csak ötös, újabban hármas kötésben kerülhetett sor. A kétezres évek második felétől már lehetett a neten fogadni, és már most eláruljuk: hirtelen több is lett az olyan mérkőzés, amelyen fordítás született. Sokkal több.
ADATOK
Az elsőként vizsgált idényben (2000/2001) összesen 16, a csúcsot jelentő 2012/13-as szezonban viszont már 34 olyan mérkőzés volt, amelyet sikerült a fordítás valamelyik csapatnak. Még árulkodóbb a félidei-meccsvégi H-V vagy V-H kimenetelek száma: tizenhét évvel ezelőtt 3, a 2012/13-as idényben 16 olyan mérkőzés akadt az NB I-ben, amelyen a szünet után fordítás történt.
A táblázatból kiderül, hogy a folyamat a kétezres évek második felében (az élő fogadás bevezetésének éveiben…) indult el. A 2008/09-es szezontól kezdve minden idényben tíz százalék fölötti a fordításos mérkőzések aránya. A 16 csapatos bajnoki rendszer korábbi éveiben 18-23 ilyen meccs volt, 2008-tól kezdve ez a szám évi 30 körül állandósult. Feltűnő a félidei eredményhez képest történő fordítások számának növekedése is, a mérkőzés eredményének alakulását befolyásoló meccs végén esett gólok számának gyarapodása viszont szinte már mesés. A 2001/2002-es szezon során a 16 fordításos mérkőzés közül mindössze egyszer született a 85. perc után a meccs eredményét befolyásoló gól. A 2014/15-ös idényben 26 ilyen mérkőzés volt – 16 hajrágóllal. (Ha a 17 évvel ezelőtti arányok maradnak, akkor ez a szám 2 lett volna.) Ennyit a meccs végi feltámadásokról.
Az összes fordításos mérkőzés listája 2001 és 2017 között (FOCITIPP FACEBOOK) >>>
Nem kérdés: a fordítások és a meccs végén született, eredményt befolyásoló gólok száma megnövekedett a magyar bajnokságban. Ellenőrzés végett összehasonlítottuk ezeket az adatokat a topligákkal, és kiderült, hogy „nyugaton a helyzet változatlan”. Angliában folyamatosan 10 százalék körüli az arány, s bár a többi ligában akadnak kiugró szezonok, nem alkotnak rendszert. A legkevésbé tisztának tartott olasz bajnokságban éppen a Magyarországon fordulópontot jelentő 2008/09-es idényben a legkevesebb a fordításos meccsek aránya.
S ha már a 2008/09-es idénynél tartunk, 2009 tavaszán elég sok furcsaság történt. Az olasz liga hajrájában megtáltosodtak a csapatok: májusban hét mérkőzésen is összejött a fordítás (áprilisban csak egy ilyen meccs volt). A magyar helyzet még ennél is döbbenetesebb volt. Február 22-én a Nyíregyháza–Újpest találkozón az UTE fordítani tudott (1:3), az ezt követő két hónapban (április 18-ig) aztán egy bajnokin sem volt fordítás, a szezon végéig viszont (kábé másfél hónap alatt, május 30-ig) tizenhárom mérkőzésen alakult ki így a végeredmény… (A mérkőzések részletes listáját Facebook-oldalunkon közöljük.)
Ugyancsak a megdöbbentő kategóriába tartozik az, amit az MTK 2010 tavaszán művelt. A kék-fehérek hazai eredményei két hét leforgása alatt:
Május 1.: MTK–Debrecen 2:3 (2:0)
Május 9.: MTK–Újpest 4:5 (a 67. percben még 4:1 volt az állás)
Érdekes sorozatot produkált a 2009/10-es idényben a Debrecen, amelynek akkor összesen kilenc olyan mérkőzése volt, amelyet hátrányból felállva nyert meg. A 2014/15-ös idényben érdemes volt a Diósgyőr meccseinek hajráját figyelni: nyolc gól is esett a 85. perc után azokon a fordításos meccseken, amelyeken a DVTK volt az egyik fél. A Fradinak abban az idényben egy ilyen meccse sem volt. A tavalyi szezonban a Videotonnak volt feltűnő sorozata,a fehérváriak négy hazai bajnokijukat is nagy fölénnyel nyerték meg – 0:1-ről.
Október 22.: Videoton-Paks 5-1
Február 18.: Videoton-Újpest 5-1
Május 20.: Videoton-FTC 4-1
Összegzésképp: nem mondjuk, hogy a Vasas–Sturm Graz meccsen fogadási csalás történt. A fent említett és az alábbi meccsek egyikéről sem állíthatjuk ugyanezt. A táblázatokban szereplő adatokból kirajzolódó tendenciáról viszont az jut eszünkbe, hogy a számok nem hazudnak.
További cikkek a rovatban
Leekens, a jól helyezkedő kalandor?
Néhány nappal ezelőtt olvastam el az Index interjúját Georges Leekens-szel, a magyar válogatott frissen kinevezett szövetségi kapitányával. Azt hittem, káprázik a szemem, és még mindig nehezen tudom értelmezni az olvasottakat.
Very Important Drukker
Szóval az történt, hogy péntek reggel fölhívtak az MLSZ-től, hogy a Szurkolói Klub szokásos internetes totóján én nyertem meg a VIP-belépőt. Beszámoló a Groupamából, a Magyarország–Costa Rica meccsről.
Siralomvölgy, ez a mi hazánk
Búsongunk, gyanakszunk, utálkozunk, irigykedünk. Siralomvölgy, jelen pillanatban ez a mi hazánk.
Védőháló – nélkül…
…párszor már vérig sértettek, mióta szúr a borostám, de olyan sunyi, aljas érzést csak ritkán jegyzek fel, mint amit az idegenbeli meccseken szoktam a füzetembe írni – betelt a füzetem!
"Egyet béengedek úgyis"
Székelyföldön nyaraltunk, szembe jött velünk egy plakát, így hát meccsre is mentünk. Megérte. Zeteváralja–Székelyvarság rangadó a román kupában.
Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről
Az elmúlt hét napban a Videoton megnyerte harmadik körös EL-párharcát a Bordeaux ellen, elkerülte a legnehezebb ellenfeleket a playoffkör sorsolásán, majd idegenben megverte a Mezőkövesdet.
Gera, ne csússz be!
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Midtjylland
- Ferencváros
- Budapest Honvéd
- Videoton
- Nomme Kalju
- Hapoel Beer Seva
Három magyar csapat maradt versenyben a nemzetközi kupákban, és az, amit láttunk tőlük ezen a héten, valamivel jobb, mint az utóbbi évek termése. A rémálom-meccsek (Tirana, Torpedo Zsodino, Zseljeznicsar) ezúttal elmaradtak.
Kikaptunk, benne van, lesz jobb
Magyarországon, nem kell aggódni azért, hogy a futball lekerül esetleg az újságok címlapjáról. A „magyarfoci”, így egybe, hallatni akar magáról, azt akarja, hogy róla beszéljenek, önző egy teremtés.
"Az Európa Liga nem prioritás"
A ’90-es, 2000-es években, egy mostaninál jóval szerényebben dotált, gyenge bajnokságban, ahol még önkormányzatok és szponzorok próbálták több-kevesebb sikerrel összedobni a következő szezonra valót, minden átigazolási időszak úgy kezdődött, hogy a kupaszereplést érő helyen végzett csapatok edzői, v…