Liverpool életre-halálra
A világ egyik legjobb csapatának tartott Liverpool a hatvanas-hetvenes években 11 esztendő alatt csak kétszer kapott ki hazai pályán az európai kupákban. S hogy ki győzte le őket az Anfield Roadon? Olvasson tovább.
A Liverpool már 1967-ben is átkozta a sorsot és a sorsolást, amikor a Vásárvárosok Kupája (VVK) harmadik fordulójában a Fradival került össze. "Nem örültünk, amikor megtudtuk, hogy következő ellenfelünk a Ferencváros" - kommentálta a sorsolást Bill Shankly, a Vörös Ördögök legendás menedzsere (Shankly tizenöt éven át, 1959-től 1974-ig ült a Liverpool kispadján). Tudta, miről beszél: a Fradi két évvel korábban megnyerte a VVK-t. Pedig a Liverpool is
félelmetes csapat
volt akkoriban: egy évvel korábban, 1966-ban megnyerte az angol bajnokságot, a KEK-ben pedig döntőbe jutott. A "pirosingesek" (így nevezte a liverpooliakat a Népsport) a Fradi előtt az 1860 Münchent búcsúztatták, nem a legfinomabban: az Anfield Roadon "kipreparálták" a németeket (8:0).
A Fradi, amely abban a szezonban magyar bajnok lett (ahogy a Népsport írta: "úgy nyerte meg a bajnokságot, ahogy akarta"; 24-4-2, 85:24-es gólarány), óvatosan készült a Liverpool ellen, hiszen két legjobbja, Mátrai és Albert sérülés miatt nem játszhatott, ráadásul a novemberi havaseső is az angoloknak kedvezett. Ennek ellenére a Népstadionban a Ferencváros "nagy becsvággyal küzdött, lendületes csapatjátékával védekezésre kényszerítette az angolokat", a meccsen végig "nyomasztó mezőnyfölényben játszott, technikailag pedig kiütötte a Liverpoolt." Katona győztes gólját is
"viharos erejű támadás"
előzte meg, s az aranylabdás Albert Flórián távollétében a szellemi vezér Varga Zoltán volt, aki "ördöngös húzásokkal csapta be a védőket".
"Hősies védekezéssel sikerült kihúznunk 0:1-re" - nyilatkozta a meccs után Bill Shankly, akivel madarat lehetett volna fogatni örömében, akárcsak a játékosaival: a liverpooliak a ferihegyi repülőtéren hangosan énekeltek, s amikor egy várakozó utas arról érdeklődött, hogy ugyan bizony kit vertek meg annyira, az angolok mosolyogva válaszolták: kikaptunk, de csak 1:0-ra. Örömük indokolt volt: a Liverpool a 90 perc alatt egyszer sem lőtt kapura, nem rúgott egyetlen szögletet sem, s a gólhelyzetek aránya 16:0 (!) volt a Fradi javára...
Az angolok a januári visszavágóban bíztak, mert tudták: fanatikus szurkolóik előtt szinte verhetetlenek, s nem olyan régen 3:1-re legyőzték még az Internazionalét is.
Forró este lesz
az Anfield Roadon - jósolták a magyar lapok, és követendő példaként a Lyon londoni taktikáját emlegették: a franciák 3 gólt lőttek a Tottenhamnek idegenben, ami akkoriban szenzáció volt. Márpedig - írták - a Ferencváros még tartalékosan is többre képes, mint a Lyon...
"Hatalmas iramot fogunk diktálni, az első 20 percben kiegyenlítünk, és aztán nem jelent majd különösebb gondot a győztes gól elérése" - nyilatkozta magabiztosan a hátvéd Yeats, amire Szűcs Lajos higgadtan csak annyit jegyzett meg: "Azért mi is ott leszünk a pályán". Szűcs ott volt, Albert viszont még mindig nem: a Liverpool örült annak, hogy a sérült aranylabdás nélkül gyengébb lesz a Fradi támadósora, ugyanakkor őszintén sajnálták, hogy az Anfield Road közönsége "egy élménnyel szegényebb lesz", mert nem láthatja élőben a magyar csatár alakításait (a liverpooli szurkolók lapja, a Kop pl. egy oldalon mutatta be Albertet).
A Népsportban a meccset felvezető cikk alatt a Kalandorok c. színes, szélesvásznú francia filmet hirdették a mozik (Alain Delonnal a főszerepben), de akkoriban a Fradi jelentette az igazi csemegét: az Anfield Roadon ötvennégyezer néző és
"óriási hangorkán"
fogadta zöld-fehéreket, akik gyorsan elejét vették az angolok által ígért hatalmas kezdeti rohamoknak, és az első 20 percben szinte eldugták a labdát a liverpooliak elől. A közönség hitetlenkedve figyelte a történéseket, azt, ahogy a fiatal Branikovics góljával a Fradi végül 1:0-ra nyert, és a látottak még őket is lenyűgözték. Néhány héttel azelőtt egy liverpooli drukker a Fulham elleni meccsen 1:0-ás vendégvezetésnél berontott a pályára és nekiesett egy Fulham-játékosnak, azt üvöltve, hogy "a Liverpoolt senki sem veri meg". Ehhez képest a Fradi győzelmét és elegáns játékát vastapssal jutalmazta a liverpooli tábor. "Jobbtól nem szégyen kikapni" - ismerte el a Ferencváros játékerejét Bill Shankly, s a Daily Mirror másnapi száma is arról írt: "a vendégek erőnlétben és taktikai téren is felülmúlták a Liverpoolt."
(A Ferencváros végül a VVK 1967/68-as kiírásában egészen a döntőig menetelt, a Liverpool (1:0, 1:0) után az Athletic Bilbaót és a Bolognát is búcsúztatta, s csak a fináléban maradt alul: Leeds 0:0, 0:1).
***
Hét évvel később, 1974 őszén ismét ferencvárosi sikert hozott a két csapat párharca. A KEK első fordulójában a Liverpool könnyedén felzabálta a Stromsgödsetet (az Anfield Roadon
11:0-ra verték
a norvégokat), jöhetett a Ferencváros! Az erőviszonyok addigra némileg megváltoztak, "három góllal nyerünk", prognosztizálták az angolok, s még a Népsport is azt írta: "vereségre számítunk". Ehhez képest a Fradi fiataljai nem ijedtek meg a hangulattól ("hullámzott a lelátó, lobogtak a piros-fehér sálak"), és bár a Liverpool Keegan góljával már az első félidőben vezetést szerzett, a 92. percben Máté csapott le a labdára, "kicselezte az angol védőket, Clemence-t is kicsalta a kapujából, elhúzta mellette a labdát, majd nagy nyugalommal gurított a hálóba": 1:1! Az angolok sokkolva voltak (a BBC a hónap góljának választotta ezt a találatot), Máté pedig mosolyogva nyilatkozta a meccs után: az angolok még nem ismerik
a kenguru-cselt.
A fiatal Fradi (soraiban például a 19 éves Nyilasi Tiborral) a visszavágón is meglepte a szakértőket, óriási iramban kezdett a Liverpool ellen, aminek azonban ára volt: a második félidőre elfáradt a "csikócsapat", az angolok átvették az irányítást. Megérezte a bajt a közönség is, és a tudósítások szerint egyszeriben frenetikus hangulat lett az Üllői úti pályán, a közönség egy emberként zúgta, hogy "Hajrá Fradi!" és "Mindent bele!". Az angolok ráadásul a hajrára ámokfutásba kezdtek, előbb Hall rúgta le Nyilasit, majd Keegan szállt bele Géczi kapusba, mire a tomboló lelátóról üvegek repültek a pályára... A zöld-fehérek végül hősiesen kibekkelték a gólnélküli döntetlent.
(A KEK 1974/75-ös kiírásában a Fradi a Liverpool búcsúztatása (0:0, 1:1) után a negyeddöntőben a Malmö FF-et, az elődöntőben a CZ Beogradot verte, a fináléban viszont 3:0-ra kikapott a Dinamo Kijevtől.)
(G. J.)
*****
További cikkek a rovatban
Futball a földi pokolban
Hetvenkét éve, 1945. január 27-én szabadult fel a történelem egyik legnagyobb szégyenfoltjának helyszíne, az auschwitzi lágerkomplexum. A krematóriumok között időnként futballmérkőzéseket rendeztek.
Kisbeszéd-töredék a szünetről
Nos, csak a kép kedvéért, kedves magyar bajnokság, jó hír, hogy páran lessük még a monitort, a takarót. Kevésbé jó: nem mindig tudjuk, hogy amit látunk az a valóság, vagy végtelenített felvételről valami régi program. Azaz, hogy élsz e még egyáltalán. Nagygéci Kovács József a "szünetről".
„Tengerben a tenger”
Július 14-én, csütörtökön, 66 éves korában meghalt Esterházy Péter író, Esterházy Márton testvére. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF egy személyes történetet idéz fel a futball iránt rajongó EP-ről. Jelen időben beszélünk róla.
„Magyaros, csípős”
Állandó posztolónk, SZOMBATHY PÁL újságíró tökélyre fejlesztette a minimált az előzetes esélylatolgatás során. Rövid, de velős. Eb-körkérdések.
, focitipp
Magyarország futballban is világirodalmi tényező
A cím legföljebb azok számára szorulhat némi magyarázatra, akik nem hallottak még a magyar íróválogatottról. Remélhetőleg ők vannak kevesebben. Különösen ama három feledhetetlen famagustai (Észak-Ciprus) nap után, amikor a csapat nemzetközi színtéren is – újra – letette névjegyét. Nem is akárhogy! –…
Kőrösi Zoli halálára
Tegnap meghalt egy magyar író, aki szeretett focizni, és tudott is írni a fociról. A logikai láncolatból ne maradjon ki az se, hogy tudott is focizni, és szeretett is írni. Szegő János búcsúzik tőle.
Nyerjen könyveket a Focitippel!
Itt a Focitipp nagy könyvnyeremény-akciója. Hat nyertes összesen 18 könyvet nyerhet meg a játékban, amely a Facebookon zajlik.
A Professzor visszaemlékezései
Mit tudhatunk meg Andrea Pirlóról a Gondolkodom, tehát játszom című önéletrajzi könyve alapján? Rengeteg mindent – de azért várjuk a folytatást. Könyvkritika.
Egy Dózsa-regény vége
Szusza, Bene és Törőcsik – három egykori futballsztár egy fotón. Szegő János új sorozata a kultúrszekcióban: "egy kép alá".