A Fradi félig visszavágott a 0:6-ért
, ktn
A magyar bajnokság 13. fordulójának rangadóján a Ferencváros az Újpestet fogadta - s 3:0-ra le is győzte.
Hangulatában a régi szép időket idézte a Fradi-Újpest rangadó az Üllői úton. A Kassai Viktor vezette meccsre - amelyet ezúttal inkább kiesési rangadónak nevezhetünk - tízezer néző volt kíváncsi, a szurkolók pedig igazi derbihangulatot teremtettek. A futball minősége - különösen az Újpesté - már nem volt olyan, mint egykor, egy Nyilasi és egy Törőcsik azért hiányzott gyepről.
Volt viszont egy Pölöskey, az egykori Fradi-csatár, Pölöskei Gábor fia, aki egymás után a második FTC-bajnokin bizonyult a mezőny legjobbjának. "Nagyon ügyelek arra, hogy ne szálljak el azért, mert most két mérkőzésen is a legjobbnak választottak meg" - értékelte önmagát Pölöskey Péter, aki, reméljük, ezzel nemcsak a kötelező udvariassági kört futotta le. Rajta kívül dicsérhetjük még a brazil Somaliát (gól + gólpassz), s az is jó hír lehet a drukkerek számára, hogy a szomáliai Abdi - csereként beállva - ezúttal nem a pofozkodással volt elfoglalva, hanem adott egy gólpasszt. Lisztes Krisztiánnak, aki tizenöt év után játszott újra bajnoki meccset az Újpest ellen. A Fradi-gálába még az is belefért, hogy Hakola az első félidőben tizenegyest hibázott.
S ha már szóba került a történelem, a két csapat először 1905-ben mérkőzött egymással, akkor a Soroksári úton a Ferencváros Weisz két góljával győzött az UTE ellen. Az örökmérleg minden szempontból a Fradinak kedvez, mint ahogy az október 22-i meccsidőpont is jó kabala volt az FTC számára. A zöld-fehérek 12 alkalommal játszottak ezen a napon, és eddig még sosem kaptak ki (a mérleg: kilenc győzelem, három döntetlen).
A Ferencváros számára nagyon kellett ez a győzelem, a csapat így már 11 pontos - akárcsak a Kaposvár és az Újpest -, jobb gólkülönbsége miatt ellépett a kieső helyről, s "már" a 13. helyen áll. A zöldek öröme a lilák bánata: az UTE most csak a Zalaegerszeget előzi meg a tabellán. A legnagyobb öröm mégis az a Fradinál, hogy a csapat magabiztosan győzött az örök rivális ellen, s némileg enyhítette a 2010-es 0:6 emlékét. A meccs jelentőségét legjobban Pölöskey foglalta össze: "Most örülök, óriási dolog a liláknak gólt lőni, nem gondoltam, hogy ilyen jó érzés".
(ktn)
További cikkek a rovatban
Leekens, a jól helyezkedő kalandor?
Néhány nappal ezelőtt olvastam el az Index interjúját Georges Leekens-szel, a magyar válogatott frissen kinevezett szövetségi kapitányával. Azt hittem, káprázik a szemem, és még mindig nehezen tudom értelmezni az olvasottakat.
Very Important Drukker
Szóval az történt, hogy péntek reggel fölhívtak az MLSZ-től, hogy a Szurkolói Klub szokásos internetes totóján én nyertem meg a VIP-belépőt. Beszámoló a Groupamából, a Magyarország–Costa Rica meccsről.
Siralomvölgy, ez a mi hazánk
Búsongunk, gyanakszunk, utálkozunk, irigykedünk. Siralomvölgy, jelen pillanatban ez a mi hazánk.
Védőháló – nélkül…
…párszor már vérig sértettek, mióta szúr a borostám, de olyan sunyi, aljas érzést csak ritkán jegyzek fel, mint amit az idegenbeli meccseken szoktam a füzetembe írni – betelt a füzetem!
"Egyet béengedek úgyis"
Székelyföldön nyaraltunk, szembe jött velünk egy plakát, így hát meccsre is mentünk. Megérte. Zeteváralja–Székelyvarság rangadó a román kupában.
Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről
Az elmúlt hét napban a Videoton megnyerte harmadik körös EL-párharcát a Bordeaux ellen, elkerülte a legnehezebb ellenfeleket a playoffkör sorsolásán, majd idegenben megverte a Mezőkövesdet.
Őrült hajrá vagy fogadási csalás?
Feltűnően sok sorsdöntő gól születik az NB I-es mérkőzések utolsó perceiben? Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem az a csapat győz, amelyik megszerezte a vezetést? Átböngésztük az elmúlt tizenhat NB I-es szezon mérkőzéseit, és meg kellett állapítanunk, hogy a magyar bajnokságban újabban tényleg töb…
Gera, ne csússz be!
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Midtjylland
- Ferencváros
- Budapest Honvéd
- Videoton
- Nomme Kalju
- Hapoel Beer Seva
Három magyar csapat maradt versenyben a nemzetközi kupákban, és az, amit láttunk tőlük ezen a héten, valamivel jobb, mint az utóbbi évek termése. A rémálom-meccsek (Tirana, Torpedo Zsodino, Zseljeznicsar) ezúttal elmaradtak.
Kikaptunk, benne van, lesz jobb
Magyarországon, nem kell aggódni azért, hogy a futball lekerül esetleg az újságok címlapjáról. A „magyarfoci”, így egybe, hallatni akar magáról, azt akarja, hogy róla beszéljenek, önző egy teremtés.
