2009.02.26., ktn

A hét futballvárosa

Iraklion

A krétai labirintusban Minótaurusz, a felszínen pedig az örök nyár tombol. De azért fociznak is Iraklionban, az Ergotelisz története egyik legszebb hétvégéjén van túl.

Ergotelisz vs. OFI: bevándorlók vs. őshonosok

Hétvégén a görög bajnokságban elszenvedte második vereségét az Olimpiakosz. A címvédő bombameglepetésre az Ergotelisztől kapott ki 1-0-ra. A Kanáriknak becézett klub alighanem története legjobb idényét futja, az Ergotelisz ősszel a másik athéni nagyágyú, a Panathinaikosz otthonában győzött 3-2-re.

Hol van hát ez az Ergotelisz? - tehetnénk fel a kérdést. A válasz: sehol. Ergotelisz egy legendás görög olimpiai bajnok, akiről egy krétai futballcsapatot neveztek el. Az 1929-ben alapított Ergotelisz Iraklion elsősorban a törökországi Anatóliából érkezett görög bevándorlóknak adott otthont. A futballcsapat sikerszériája tömören összefoglalható: a 2003-ban az élvonalba feljutott csapat négy évvel később a 9. helyig tornázta fel magát a tabellán. Az Ergotelisz számára eddig ez volt a csúcs.


A klub a hatvanas évekig Kréta első számú csapatának számított, ám a görögországi junta színrelépése (1967) után a sportminiszter azonnal törvénybe foglalta, hogy az Ergotelisznek a legjobb játékosait ingyen át kell adnia a városi rivális OFI Krétának. Az indoklás szerint elfogadhatatlan, hogy Kréta fővárosában az első számú futballklub a bevándorlókból álló Ergotelisz legyen, és nem az "őshonos", 1925-ben alapított OFI. A krétai ellentétek egyébként már a kezdetektől tartanak: az első, 1929-ben rendezett Ergotelisz-OFI meccs 35 perc után véget ért, miután a két csapat játékosai közt tömegverekedés tört ki.


Iraklioni képgaléria (forrás: flickr.com) >>>

"Már a rómaiak idejében"

Így szoktuk kezdeni a hét futballvárosát bemutató cikkeinket. "Már a görögök idejében" - kezdhetnénk most, de ez sem lenne igaz. Kréta ugyanis az egyik legfejlettebb, a görögökét megelőző civilizáció, a minószi kultúra bölcsője volt. A titokzatos civilizáció i.e. 2000 körül élte aranykorát, és a korabeli keleti birodalmakkal ellentétben a fejlett kézműiparral és kultúrával rendelkező krétai társadalmat nők irányították. Érdekes párhuzam, hogy akárcsak az Ergotelisz futballcsapatát, úgy a minószi kultúrát is a mai Törökország területén lévő Anatóliából érkezett bevándorlók tették ismertté.

A Iraklion közelében található a valamikor i.e. 2000 és 1400 között megépített knósszoszi palota. A legenda szerint ide zárták be Minótauruszt, a félig ember, félig bika lényt, aki elé táplálékul minden évben 10-10 athéni ifjat és leányt vetettek. A szörnnyel végül Thészeusz végzett Ariadné kardjával, majd Ariadné fonalának segítségével a labirintusból is kijutott. A palota romjait 1900-ban tárták fel, az öt-hatszintes épületegyüttesnek körülbelül 1500 helyisége lehetett.

A mai Irakliont a szaracénok alapították 824-ben, majd bizánci és velencei uralom következett. A várost a középkorban negyven méter vastag falak vették körül, nem véletlen, hogy az oszmánok 22 évig ostromolták Irakliont, mire 1669-ben bevették. A harcok során 30 ezer görög és 120 ezer török esett el. A város a török kivonulás (1898) és a görög királysághoz való csatlakozás (1913) között a független krétai állam központja volt. A települést a török időkben Kandiának nevezték, a Heraklion (magyarosítva: Iraklion) nevet Zeusz fia, Héraklész után kapta.

Olaj, szappan, bor

A 140 ezer lakosú város a krétai turizmus központja. A knósszoszi palotán kívül az útikalauzok látványosságok sokaságát ajánlják a velencei erődtől a velencei bazilikáig. A városnak sajátos ízt ad, hogy az egyik pillanatban itáliai, a másikban isztambuli hangulatba csöppen az utazó - Görögországban. A tipikus mediterrán vidéken hegyvonulatok és síkságok váltják egymást, a helyiek főleg az idegenforgalomból és a mezőgazdaságból élnek. A fő kiviteli cikkek: olaj, szappan, bor. Utóbbi jól is fogy a városban, a mindig zsúfolásig telt bárok és tavernák hétköznap is hajnalig tartanak nyitva, Krétán az élet könnyű és gondtalan.


(ktn)


*****