Szombathy Pál
Gyors benyomások az Eusebio di Francesco-féle új AS Romáról:
– annyiban tényleg Zeman-tanítvány az új mester, hogy a labdabirtoklás szerinte is hülyeség: nem tologat, nem pepecsel sokat a középpálya;
– ez egy primer, első szándékú támadófutball, ami kétségtelenül látványos, szeretnivaló dolog; viszont nem egy divatos, „modern” stílusról van szó;
– ez a játék a ma megszokott átlagosnál sokkal erősebben alapoz a kulcsemberek egyéni kezdeményezőkészségére, képességeire, invencióira, vagyis a meglepetés erejére;
– a védekezés a gyengébbik fele a koncepciónak, hátul higgadt a Kolarovval ugyan még rutinosabb védősor, ám nyomás alatt hibáznak is;
– itt nincs szó az Internél már jól látszó Spalletti-féle pontos labdajáratásról, feltolt védekezésről, letámadásról: hátul védekeznek, nagyon gyorsan próbálják kihozni a labdát;
– korábban némileg kételkedtem, de Alisson nem rossz kapus és még jobb lesz, ha a játék magabiztosabbá teszi: van benne valami buffonos nyugis irányító lezserség a jó reflexek mellett;
– Defrel egyelőre nem találja a helyét.
Forza Lupi!
