Baumstark Tibor
INTER: CSAK A BAJNOKSÁG!
Az Inter nyert és nyugodtan építkezhet. Minden idők egyik legszégyenteljesebb versenyfutását nyerte meg Milánó kék-fekete csapata, amikor sikerült a Milan mögött zárnia az előző évi bajnokságban, ezzel elkerülte az Európa-liga-selejtezős szereplést, a vele járó korai kezdéssel, a hosszú utazásokkal és a viszonylag ismeretlen ellenfelek elleni meccsekkel, amelyeken kizárólag az Inter veszíthet.
Így tehát a 2017-18-as szezonban kizárólag a bajnoki szereplésre (majd decembertől az Olasz Kupára) kell koncentrálnia Luciano Spalletti csapatának. Merthogy a csapatot immár pragmatikus szemléletű Spalletti irányítja – ezzel sikerült az egyetlen olyan posztra igazolnia az Internazionalénak, ahol igazán vékony volt.
Jó, nyilván egy-egy szélső védő még mindkét oldalra elférne, ha D’Ambrosióban és Ansaldiban gondolkozik a kopasz edző, akkor is minimum egy jobb cserejátékost érdemelne Nagatomónál, de akár a kezdőcsapatba is lehetne hozni valakit erre az igen fontos posztra.
Aki látta a csapat felkészülési meccseit, azt is észrevehette, hogy az újonnan érkezett Borja Valero szenzációs. Pont azt hozza, amire szükség volt, hihetetlenül jól olvassa a játékot, rengeteg labdát szerez, és ha már megszerezte kiválóan is játssza meg, mindenfajta felesleges pompa nélkül. Spalletti jól tudta, mire van szüksége ennek a társaságnak. Egy vezérre.
A többi poszton pedig megvan az Inter: Handanovic védheti a védhetetlent, Miranda kompenzálhatja az egyelőre igencsak szertelen Skriniar hibáit, Gagliardini takaríthat a középpályán, Joao Mario (ha marad) tündökölhet fantasztikus indításaival, Icardi pedig szerezheti számolatlanul a gólokat.
Kiindulásnak ennyi feltétlenül elég. Hogy hosszú távon Luciano Spalletti hosszú edzői pályafutásának szerény olaszországi gyűjteménye (két Olasz Kupa- és egy Szuperkupa-győzelem) gyarapodásnak indulhat-e, az már érdekesebb kérdés.