D. Bányász Gergő
JÓ CSATÁRBÓL, JÓ SZURKOLÓ LETT – PODOLSKI, KÖSZÖNÖM!
A német csatár három évet húzott le az Arsenalban. Talán emiatt írhatta a szaksajtó róla, hogy az "ágyúsok vére csörgedezik az ereiben", talán emiatt posztolt hétfőn olyan képeket magáról és egykori csapatáról, amelyeken a White Hart Lane-hez kötődő arsenalos győzelmek láthatók. Utólag is gratulálok, mert ezek a győzelmek a német győzelmei is. Podolski az 1899-ben épült Szentélyünk búcsúztatásán azonban már nem világsztárként, hanem szurkolóként "vett részt".
De álljon itt egy elkésett feljegyzés is! Nem volt időm megünnepelni, hogy megelőztük az Arsenalt, annak ugyanis meg kell adni a módját, hogy visszafoglaltuk London északi részét. Azt nem lehet csak úgy jobbal elpöckölni, mint Eriksen április végén az első gól előtt tette az Ágyúsok védelmének kellős közepén. Azt a jelenetet emészteni kell, az egy műemlék, és csak azért nem avatták fel, mert nem bronzból van.
22 évet vártam erre a pillanatra, és legalább 100-nak tűnt! Raklapnyi olyan idény volt már, amit az utolsó körben buktunk el, tele a felső sarok a legnagyobb szégyennel, ami minket, Sarkantyúsokat érhet, hogy a Gúnárok beelőznek. Végre nem kell hallgatnom azt az első nekifutásra kifejezetten hízelgő, de másodikra már teljesen megalázó mondatot: „pedig egészen jó csapatod van”. Már teljesen kialakult bennem a „nekem nincs üldözési mániám, engem üldöznek” életérzés, mert hiába vezettünk többször „ezernyi” ponttal, a végén mindig nekünk kellett katapultálnunk.
Most is minden úgy alakult, mint eddig nagyon sokszor. A Csapat feszített, mint a víztükör, egy kis csúsztatással mindenkit felpolcoltunk. Gondolatban azonban én már május végén jártam az utolsó fordulónál, ahol a tuti kieső Hull City kitöm minket, mintha libák lennénk, az Arsenal pedig egy 97. percben lőtt lesgóllal megveri az Evertont. Ezzel bejön a tartósított menetrend, mi negyedeikként selejtezőt játszunk, ők pedig harmadikként nyúlhatnak a korsóért, hogy aztán a végén egyik csapat se nyerjen semmit az elitben!
Most nem így történt, végre elmaradt a St Totteringham’s Day!
Bár a szándékosságot kétlem, az Index is úgy fogalmazott, hogy „a Tottenham ezzel (PL. 34. fordulója, Tottenham-Arsenal 2-0, a szerk.) feljött négy pontra a Chelsea-re a tabellán, de ennél is fontosabb, hogy eldőlt, 22 év után az Arsenal előtt fog végezni a bajnokságban.”
Másnapos akarok maradni!
