Nagygéci Kovács József
FIÚFOCI – LÁNYFOCI
Megyei kalandozások, 2. rész
„A csapatom a tizenkettedik helyen áll, ami biztosan azt jelenti, hogy nem vagyok jó edző. Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem. Az biztos, hogy az első félidővel nem tudok elszámolni. Az utóbbi idők játéka után kijön sok ezer ember a stadionba, szurkol a csapatnak, és mégis lemegy úgy negyvenöt perc, hogy nincs egy szabálytalanság, nincs egy keményebb belépő, és nem látszik, hogy melyik a hazai csapat. Ezek után nem lehet taktikáról, játékrendszerről beszélni. Ha öt percet játszhattam volna, akkor valakinek a „szívét” biztosan kitéptem volna. Nagyon nehéz azonosulnom azzal, hogy a csapatom úgy futballozik, mint egy lánycsapat. Ezek után jött a második félidő, amelyben teljesen más DVTK-t láthattunk, egy olyat, amelyik az életéért küzd, ahogy a nulladik perctől kellett volna. Nem értem, miért nem lehet az elejétől úgy játszani, mint a második félidő bizonyos periódusaiban.” (Horváth Ferenc, az első osztályú Diósgyőr felnőtt férfi labdarúgócsapat vezetőedzője a dvtk.eu-nak.)
A csapatom egy mérkőzés után az utolsó helyen áll, ami biztosan azt jelenti, hogy nem vagyok jó edző. Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem. Egy biztos: mindkét félidővel el tudunk számolni. A csapat történetének első meccsére sok szurkoló eljött a CSTK-pályára és ők a kétszer húsz perc alatt mindent láthattak, ami egy jó focimeccs kelléke: kemény, de sportszerű összecsapások, gólok, hajtás, érzelmek. A taktikát még csiszolnunk kell, nekünk eddig három edzésünk volt, de még nagyon sok lesz! Én pályára nem léphettem, nem az a dolgom, de a vonal mellől is büszkén néztem a lányokat. Mi amatőrök vagyunk, de nagyon nehéz volna azonosulnom azzal, ha amatőr csapatom úgy játszott volna, mint pl. a profi DVTK legutóbb, a Debrecen ellen. (Nagygéci Kovács József, a Csurgói TK megye 1-es U15-ös leány labdarúgócsapatának edzője a Barcs ellen 5-0 arányban elvesztett mérkőzés után a focitipp.hu-nak)
C-licences edzőként szakmailag nagyon messze vagyok Horváth edző úr tudásától, ezt fájlalom. Viszont a lánycsapattal kapcsolatos véleményétől való távolságom még ennél is nagyobb. És ez utóbbinak eléggé örülök.
UPDATE: „A vezetőedző elnézést kért, írja az nso.hu. Így: „Amikor azt mondtam, hogy olyanok voltunk, mint egy lánycsapat, nem az volt a célom, hogy bármelyik női sportolót vagy csapatot megbántsam, de ha mégis így történt a kirohanásom okán, azért teljes mértékben elnézést kérek. Viszont, ha egy női csapatot indítasz egy férfi bajnokságban, az nagyon nagy baj”. Nem az a baj, Horváth úr, nem a lányság/fiúság. Hanem a vacak foci.
