Az utolsó jedi
Zdenek Zeman
Zdenek Zeman két periódusban is volt a Roma trénere. Most visszatér az Olimpicóba, s könnyen lehet, hogy csapata, a Pescara ott fog kiesni idén a Serie A-ból.
Amikor Zdenek Zeman 2012 nyarán visszatért a Roma kispadjára, a hír még a Wall Street Journal ingerküszöbét is átlépte. Az amerikai kiadású gazdasági napilap csak ritkán foglalkozik az európai futball szakmai hátterével, ám a kiváló szakíró, Gabriele Marcotti A futball jedije visszatér című írása nyomtatásban is megjelent.
Zeman 1997-től mindössze két évet töltött a Románál, de sajátos felfogásával és stílusával még ilyen rövid idő alatt is jól azonosítható nyomot hagyott maga után. A cseh edző a támadófutball apostolaként minden csapatánál (volt belőle 16) ugyanazt a játékfilozófiát igyekezett meghonosítani. A 4-3-3-as hadrendet preferáló Zeman egyszer így beszélt arról, mit vár csapatától támadásban: "Amikor támadunk, mindhárom csatáromnak a tizenhatoson belül kell helyezkednie, és a három középpályás közül kettőnek, is érkeznie kell előre. Így beszorítható az ellenfél. Aztán a labdát a büntetőterületen belülre kell juttatni, mert ott már több játékosunk is vár rá. Ez nem űrkutatás, hanem egy egyszerű meccs!" Valóban egyszerűnek, ugyanakkor a modern futballban kissé öngyilkos taktikának tűnik…
Zeman csapatainak játéka az állandó mozgásra épül, a játékosok szinte soha nem passzolhatnak egymáshoz, hanem a labdát arra az üres területre kell bejátszaniuk, ahová a társ érkezik majd - lehetőleg nagyobb tempóban, mint az ellenfél. A fokozott tempóhoz és szakadatlan mozgáshoz azonban kimagasló erőnlétre van szükség, amely csak a cseh mester legendásan hosszú és kemény edzésein alapozható meg. A hírhedt Zeman-tréningek tették igazán komplett játékossá Francesco Tottit is, aki a láncdohányos edző első regnálása idején kapta meg a tízes mezt, valamint a csapatkapitányi karszalagot.
Zeman utolsó igazán komoly hőstettét a 2011-12-es szezonban hajtotta végre, amikor a szenzációs ifjú trióval, Verrattival, Insignével és Immobilével felálló Pescarát az élvonalba juttatta – rengeteg szerzett góllal, attraktív támadó focival. A jól sikerült évad megadta neki az utolsó esélyt egy nagy klubnál: a Roma amerikai vezetői a közönségszórakoztatás jegyében visszacsábították őt, ám azzal nem számoltak, a Zeman-filozófia egy lényeges elemével, amelyet 2009-ben így fogalmazott meg: "Az eredményért játszani számomra nem egyenlő a futballozással. Az én csapataim futballoznak. Manapság a győztes csapatoknál minden csak a játékosokról szól. Az edzők csak arra koncentrálnak, hogy csapatuk ne kapjon gólt, ezen felül pedig mindent a játékosaikra hagynak. Az olyan fickókat, mint Capello vagy Mourinho zseninek tartják, mert nyernek. Nos, azért nyernek, mert nekik vannak a legjobb játékosaik, nem pedig azért, mert valamit olyan jól csinálnak. Akár a halott nagyapám is irányíthatná ezeket a csapatokat, akkor is nyernének."
A Roma egész egyszerűen túl nagy klubbá nőtt ahhoz, hogy megengedhesse magának ezt az eredményekre fittyet hányó mentalitást, és sokak szerint Zeman feje felett egyébként is eljárt már az idő. A második időszakban kötött kétéves szerződését nem is töltötte ki, még az első szezon vége előtt távozott a kispadról.
Ettől még a Roma részéről a legnagyobb tisztelet övezi az ősz mestert, aki ma ismét találkozik volt klubjával. Ha jelenlegi csapata, a Pescara vereséget szenved otthon a fővárosi csapat ellenében, öt fordulóval a vége előtt matematikailag is elbúcsúzik az élvonaltól.
No igen, vannak olyan helyzetek, amikor még egy jedi sem segíthet!
További cikkek a rovatban
Mondok egy nevet: Juhász István
A feladat az, hogy írjunk egy nekünk kedves játékosról. Ráadásul úgy, hogy ha évek múlva olvassa valaki, akkor is érvényes legyen a szöveg. Akkor én visszanyúlok a múltba, hátha érvényes lesz ez most ebben a jelenben, pedig az egész olyan régen volt, hogy én is alig emlékszem rá.
A kapuslegenda, akit jeltelen sírba temettek
Az első profi színes bőrű futballista, Arthur Wharton neve egyszer már feledésbe merült, a rasszizmusellenes kampányok azonban nemrég újra felfedezték maguknak a zseniális atlétát.
, hb
A legjobb afrikai, aki sosem volt Afrika legjobbja
Angliában zseninek tartották, Nigériában még aktív korában stadiont neveztek el róla, és Ronaldinho tőle lopta a trükkjeit. A focista, aki annyira jó volt, hogy nagyon-nagyon: Augustine "Jay-Jay" Okocha.
, hb
A Keselyű, akiről számítógépes játékot neveztek el
1984-ben üstökösként robbant be a spanyol fociba, négy évvel később már számítógépes játékot neveztek el róla. Ő Emilio Butragueno, minden idők egyik legjobb és legintelligensebb spanyol csatára.
, gj
A legjobb magyar futballista
Akik látták játszani, állítják: minden idők legnagyobb magyar futballistája volt Orth György, pedig 24 évesen egy súlyos sérülés miatt kettétört a pályafutása.
, gj
'Meguntam az edzéseket' - Anderton góllal búcsúzott a futballtól
Szombaton játszotta utolsó bajnoki mérkőzését Angliában a kilencvenes évek egyik legszorgalmasabb középpályása: Darren Anderton.
, gj
Az AS Roma tragikus sorsú kapitánya
Voltak tragikus sorsú futballistái az AS Romának. Például Signorini, akit a Lou Gehrig-kór vitt el, vagy Di Bartolomei, aki 1994 májusában szíven lőtte magát.
A világ legjobb középhátvédje: a gentleman, akit letartóztattak
"A barátom volt. A legjobb hátvéd, akit valaha is láttam a pályán" - mondta róla Pelé. Bobby Moore április 12-én lett volna 67 éves.
, anfield
Az aranylabdás csatár, akiből majdnem államelnök lett
A telefonközpontos, akiből aranylabdás futballista lett. A futballista, akiből majdnem államelnök lett. A doktor, akinek két diplomája van, s akit a 20. század legjobb afrikai futballistájává választottak. George Weah.
, anfield
Aki harmincról lőtte a gólokat
Számunkra ő volt A FUTBALLISTA. Nem voltak sztárallűrjei, a meccsek után szégyenlősen mosolygott, elutasította az AC Milan és a Chelsea ajánlatát, s közben harminc méterről rúgta a gólokat a Southampton mezében - hűségesen, alázattal, 16 hosszú szezonon át.
