We're the Rangers-boys!
Londonban jártunk 3.
QPR-Stoke City 1:1
Míg a noblesse az Emirates stadionban partizott az Arsenal-Chelsea-n, addig a focitipp esszenciális futballélményt keresett magának Londonban vasárnap délután. És talált is.
A Luton-Sunderland és a Queens Park Rangers-Stoke City mérkőzés kínálta magát vasárnap délutánra. Előbbinél az jelentette a hardcore-tényezőt, hogy beláthatatlan időre ez volt a sereghajtóként kizúgó Luton utolsó másodosztályú meccse. Végül mégis a QPR mellett döntöttünk, mert az ellenfél számára az osztályozó - és az esetleges élvonalbeli felkerülés - volt a tét, és arra számítottunk, hogy a Stoke totális támadást indít majd, szurkolói invázióval együtt. Nem csalódtunk.
A QPR, amely a Premier League megalakulásakor (1992/1993) még elsőligás volt, a meccs előtt a másodosztály 19. helyén állt. A Stoke City emlékei az élvonalról még régebbiek: utoljára 1985-ben szerepeltek a legjobbak között. Az 1863-ban alapított Stoke, annak ellenére, hogy a Notts County (1862) után Anglia második legrégibb profi klubja, csupán egyetlen trófeát őrizget a vitrinben, egy 1972-es Ligakupát. Pedig olyan játékosok viselték a piros-fehér csíkos mezt annak idején, mint Sir Stanley Matthews (aki 50 esztendősen a Stoke-ból vonult nyugdíjba), az 1966-os világbajnoki döntőben mesterhármast szerző Sir Geoff Hurst, Gordon Banks vagy a rekorder Peter Shilton.
A Loftus Road stadion környékén két és fél órával a kezdés előtt már pezseg az élet, QPR-mezbe öltözött családok masíroznak, a kocsmák sörkertjeiben egyetlen szabad hely sincs. Folyamatosan érkeznek a Stoke-drukkerek is, de a posztoló lovasrendőröknek csak egyszer kell közbelépniük, amikor egy részeg Stoke-drukker cukorkával akarja etetni a lovat.
„Ó, jegy az nincs, már régen nincs" - mutat a SOLD OUT feliratú táblára a jegypénztár előtt posztoló steward. „Nekem is csak egy van" - mutatja a zsebéből előhúzott bilétát. „Ma már nem is árultak jegyeket. Ez az utolsó meccs a szezonban, ki az a bolond, aki kihagyná?"A fulhami biztonságiakkal ellentétben azt javasolja, próbálkozzunk a jegyüzéreknél. Elmagyarázza, mire kell ügyelni, nehogy hamis jegyet vegyünk. „Ha ott a hologram és az ellenőrző szelvény, akkor minden oké."
Végül minden oké: a hivatalos jegyáron kapunk belépőt a South Africa Road Stand lelátóra, ahová az éves bérlet 513 fontba (185 000 forint) kerül. Odabent leírhatatlan a hangulat, főleg miután a QPR Rowlands góljával már meccs elején vezetést szerez. Ötvenéves családapák tombolnak, teli torokból üvöltik a QPR-indulót, „We're the Rangers-boys, stand up and make some noise!" („Mi vagyunk a Rangers-fiúk, gyerünk, hallassuk a hangunkat!"). Hallatták.
Szidták a Chelsea-t, hergelték a mintegy háromezer Stoke-drukkert („Úgysem juttok fel soha!"). A drukkerek fanatizmusára jellemző, hogy még a kiállított Timoska is vastapsot kapott, a csapat pedig térden csúszva bekkelte ki végül a döntetlent a Stoke ellen, amely ezzel lemaradt az osztályozóról.
A vastaps John Gregorynak, a korábban a magyar válogatottal is hírbe hozott trénernek is szólt, aki januárban egy kiesőhelyen álló QPR-t vett át. Talán őt akarta üdvözölni az a szurkoló is, akinek a lefújás után sikerült bejutnia a pályára, bár a minden irányból közelítő biztonságiak ellen Ben Johnsonnak sem lett volna esélye - hősünknek sem volt.
We are the QPR!, azaz mi vagyunk a QPR, kiabálta egy szakállas, veterán drukker a bejárattal szemközt a meccs után, miközben a kéthetente megjelenő szurkolói lapot árulta. Ők a QPR. Jó nekik.
(anfield.focitipp.hu)
(Köszonet Boroznaki Gergőnek /Wizz Air)
Az angol másodosztály végeredménye >>>
Queens Park Rangers-Stoke City 1:1
Loftus Road, 16 741 néző
QPR: Cole - Shimmin, Stuart, Bignot, Timoska - Bailey, Bolder (83. Bircham), Rowlands, Smith - Blackstock (76. Furlong), Nygaard (88. Jones)
Stoke: Simonsen - Fortune, Higginbotham, Hoefkens, Griffin - Zakuani (59. Pericard), Matteo, Diao (72. Russell), Hendrie (20. Martin) - Sidibe, Fuller
gól: 6. Rowlands, ill. 84. Sidibe
kiállítva: 69. Timoska (QPR)
*****
További cikkek a rovatban
Conte, Simeone és az NB I-es nyilatkozatok
Nem mondhatni, hogy a BL csoportkörének utolsó fordulójában túl nagy izgalmakat kellett volna átélniük a szurkolóknak. A PSG megőrizte a csoport első helyét, a Roma megelőzte a Chelsea-t, kiesett az Atlético. Kábé ennyi.
Prémium párizsi
- Bajnokok Ligája
- Neymar
- Dani Alves
- Edinson Cavani
- Chelsea
- Manchester United
- PSG
- Bayern München
- Juventus
- Barcelona
Fiatal futballsztárok repítik a PSG-t, bekövetkezik a generációváltás az európai topfutballban?
Angol gólokban tobzódunk
Megint az angolok… A Manchester City a bombaformában lévő Napolinak rúgott négy gólt idegenben, a Tottenham futballsulit tartott a BL-címvédő Real Madridnak.
Kékre verték Rómában a kékeket
A Bayern München és a PSG biztosan ott lesz a legjobb tizenhat között a Bajnokok Ligájában, de szinte biztosan továbblép majd a Roma, a Chelsea, a Manchester United és a Barcelona is.
Újhullámos olasz klubfoci
Az idei szezon eddigi legjobb BL-meccsét játszották Londonban: Chelsea–Roma 3:3. Gólzápor két olasz edzővel a kispadon!
Guardiola egyik legnagyobb győzelme?
Újra az angolok voltak a főszereplők a Bajnokok Ligájában: rangadót nyert a Manchester City, idegenben állította be a BL-rekordot a Liverpool, a címvédő otthonából rabolt pontot a Tottenham.
Totális német futballblama
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Borussia Dortmund
- 1. FC Köln
- Hertha BSC
- Bayern München
- Hoffenheim
- RB Leipzig
A héten mind a hat német csapat veszített a nemzetközi kupaporondon. A legnagyobb bukás a Bayern Münchené, Ancelottit menesztették.
Isztambulban a füldugó sem segített
A lipcsei játékosok nem bírták a fülsiketítő zajt Isztambulban, könnyen nyert odahaza a Napoli és a Sevilla, Cristiano Ronaldo örök.
Az ember, aki fut
A képzés lehet akármilyen licenszes, akárhány műfüves pályán zajló és akárhány milliárd TAO-ból megfinanszírozott. Egyetlen gyönyörűen megtervezett, jó elgondoláson alapuló és rendszerben gondolkodó elmélet sem "csinál" olyan focistákat, mint Vardy, aki azt az egyet képviseli, ami nélkül semmit sem…
Majdnem le lettünk
Csütörtök este megnéztem az Arsenal hazai meccsét a Köln ellen. Ötven percig azt gondoltam, nem kellett volna, mert annál, amit láttam, pontosabban, amit a gépből olykor kínos óvatossággal fölpillantva észleltem, még a dolgozatjavítás is gyümölcsözőbb.