Kilátás egy fiumei tömbházból
Koman Vladimir a horvát élvonalbeli HNK Rijeka játékosa lehet. Újév napján Fiuméban voltam, és lefényképeztem a stadiont, amelyben a válogatott középpályás esélyt kaphat újjászületni. Szép stadion, szép a története is. – Szálinger Balázs írása az első az újonnan induló "Pályamúzeum" című rovatból.
A HNK Rijeka 1925-ben alakult, akkor U. S. Fiumana néven. A túlnyomóan olasz többségű Fiume akkor már egy éve Olaszországhoz tartozott, miután túlélte a háború utáni szabadállam-státusz viharos éveit. Akkorra már elköltözött a helyi magyarok nagyobb része, és a város egy volt az olasz kikötővárosok között. Na jó, a hajógyár és a kőolajfinomító azért a többi fölé emelte (amikor Mussolini körülnézett az 1924-ben megszállt városban, úgy döntött, hogy a fiumei kőolajfinomítóra alapozva hozzák létre az állami olajvállalatot – a mai Agip elődjét).
Fotó: Szálinger Balázs
A csapat természetesen az olasz bajnokságban kezdte a szereplést – abból az időből a Wikipédia egyetlen ismertebb magyar játékost említ, a váradi születésű Erbstein Ernőt, aki később a Torino edzője lett 1946-ban, és amíg a 48/49-es szezon végén meg nem halt, mindhárom szezonban olasz bajnoki címet ünnepelhetett. (Ebben az évben történetesen Nyers Istvánnak hívták az olasz gólkirályt.) Későbbről pedig a nagyreményű Sztipánovics Barnabást, akinek kb. az lett volna a dolga, hogy a 2002-es foci-vb utolsó csoportmeccsén a tizenhat közé lője a magyar válogatottat egy nagyon koszos lecsorgó labdával.
Az első világháborúig valósággal ömlött a pénz Pestről Fiuméba. A feltöltött tenger helyére új belváros épült Fellner & Hellmer-színházzal, vásárcsarnokokkal, korzóval, két kilométeres hullámtörővel, nagyszállókkal, mindennel, ami kell. A követ, amivel feltöltötték a középkori városfalon kívüli területet, nyilván valahonnan bányászták, persze a város széléről. Fiuménak nem volt különösebb agglomerációja. A városközpont mögött magasodó Trsat/Tersatto már Horvátország volt, nyugatra pár kilométerrel pedig Ausztria kezdődött. Az egyik legnagyobb gödröt nyugaton, közvetlenül az osztrák-magyar államhatár előtt ásták, de úgy közvetlenül ám, hogy méterekkel elé. Az egész történelmi Magyarországnak ez a legnyugatibb pontja.
Na, pont ebben a gödörben játssza ma bajnoki meccseit a HNK Rijeka. Az egyik hosszanti rész fölött járda és út (gondolom, meccs alatt oda is lehet jegyet venni), a másik oldalon a tenger. Egy rendesen megtolt labda simán a vízben köthet ki.
Egy tömbház is kiváló rálátást kínál a gyepre. Koman Vladimir Szombathelyen nőtt fel, úgyhogy ott akár otthon is érezheti magát. Egy pazar fiumei tavasszal talán még az eb-keretbe is becsúszhat. De csak egy nagyon pazarral, úgyhogy hajrá.
