2014.01.05., ktn

A futballvilág legjei 2013-ban. Második rész.

Az év csalódása: a magyar kupacsapatok gyászos szereplése
Augusztusban már egyetlen magyar csapat sem volt érdekelt a nemzetközi kupaporondon. A Videoton és a Debrecen búcsúja szégyenteljesnek nevezhető a Mladoszt Podgorica és a Strömsgodset ellenében, és a pályán mutatott játék alapján a győriek Maccabi Tel-Aviv elleni búcsúja is ez a kategória. Totális leszereplés volt ez, nem is csalódás. Csalódásként éltük meg azt is, hogy az MLSZ vezetői a beígért külföldi kapitány helyett Pintér Attilát nevezték ki a magyar válogatott élére. Mert a külföldi kapitányok több időt kértek ahhoz, hogy eredményes munkát végezzenek. És mert Pintér olcsó. Olcsó húsnak híg a leve. Kis pénz, kis foci. Satöbbi, harminc éve. Csalódást okozott szurkolóinak a Barcelona is, a Bayern elleni 0-7 döbbenetes eredmény volt a BL elődöntőjében.

További kínos események. Egyetlen olasz csapatként a Juventust tartották esélyesnek a BL-győzelemre, ehhez képest a torinóiak már a csoportkörből sem jutottak tovább, miután a hatból csak egy meccset tudtak megnyerni. Szidhatják a havat és a nem túl szimpatikus török rendezőket - ez ciki. Csak az El-győzelem kárpótolhatja a drukkereket, a döntőt Torinóban rendezik. Csalódást jelentett a Manchester United gyenge játéka David Moyes-szal, és ősszel mintha Iniestát és Xavit is kicserélték volna. Borzasztó gyengén játszottak - magukhoz képest.

Az év edzője: Jupp Heynckes
Bajnoki cím, kupagyőzelem, BL-győzelem - a nagy tripla. Ez volt Jupp Heynckes mérlege a Bayern München trénereként. Szép búcsú az edzősködéstől, 68 évesen. 2011 óta vezeti az Atlético Madridot Diego Simeone, és a klub hamarosan fel is zárkózott a Barcelona és a Real Madrid mellé. Tavasszal az Atlético megnyerte a spanyol kupát, ősszel pedig - időtlen idők óta először - az Atlético megverte a Real Madridot is. Nem akármi! Bírja a heavy metált, mi meg őt bírjuk: Jürgen Kloppot, a Dortmund karizmatikus trénerét. Voltak idők, amikor a Borussia adta vissza a futballba vetett hitünket.

További eminensek. A második szezonjában már látszik, hogy nem volt rossz ötlet Brendan Rodgers-et ültetni a Liverpool kispadjára. Moyes nélkül is hasít az Everton, ez a stílus a már-már tiszteletbeli britnek számító Roberto Martínez érdeme. Rafa Benítez sem volt rossz idén. A szurkolók gyűlölték, ő mégis nyert a Chelsea-vel egy El-trófeát. Aztán Nápolyba költözött, ahol végre szeretik is. Van is miért.

Az év csapata: Bayern München
A Barcelona elleni 7-0 óta nem lehet kérdés, hogy melyik a világ legjobb futballcsapata. A Bayern München, amely a Barcelonára jellemző, labdabirtoklásra épülő futballt ötvözi a német precizitással és erővel. Tökéletes mix. A Borussia Dortmundot is szeretjük. A sárga-feketék kissé szertelenek, talán ezért szeretjük őket igazán. Örömhír: a belga futball visszatért a térképre. A válogatott imponáló magabiztossággal jutott ki a világbajnokságra, ahol tőlük várjuk a nagy dobást.

És talán a bosnyákoktól. Elképesztő, hogy Bosznia-Hercegovina válogatottja (alig négymillió lakossal, alig egy évtizeddel a népirtás után!) kijutott a brazíliai világbajnokságra. Miközben mi, magyarok... Csak nyafogtunk. Előre szólunk: a vébén a bosnyákoknak drukkolunk. És tisztelgünk az Everton, az Atlético Madrid, a Leverkusen, a Napoli, a megújult Roma és az izlandi válogatott előtt.

Az év meccse: Bayern-Barcelona 4-0
A Bayern és a Barca müncheni meccse paradigmaváltást hozott a futballban. Nemcsak a legjobb mérkőzés volt, hanem hosszú évek óta a legfontosabb is. Jól szórakoztunk a Dortmund-Real Madrid BL-elődöntőn, Robert Lewandowski négy gólja után még José Mourinhónak is elakadt a szava. Harmadik helyen nálunk a Konföderációs Kupa döntője végzett. Itt is egyfajta paradigmaváltás következett be: a brazilok legyalulták a verhetetlennek hitt spanyolokat.

Az év pozitívuma: Egervári Sándor lemondása
Vallomás: nem szerettük tiszta szívvel a szerethető válogatottat. Hogy miért? Mert ahhoz képest lufi volt, mint amilyen ajnározás körülvette a csapatot. Egervári értékelése az 1-11 után pedig: tragikomédia. Menesztették, örültünk. Pozitívumként értékeljük Szalai Ádám vádbeszédét is, amelynek legfontosabb pillanata talán az volt, amikor a játékos kijelentette, szomorú, hogy mindezt neki kell elmondani 25 évesen. Tényleg lehangoló. Elismerésre méltó a szlovák futballszövetség döntése, amelyben a bundabotrány főkolomposait 25 évre eltiltották a futballtól.

Az év botránya: itthon a válogatott, a világban a brazil tüntetések
Bezzeg nálunk! Az MLSZ-ben is komoly befolyású George Hemingway csapatában (Honvéd) tavasszal vígan focizgatott Davide Lanzafame, akit később börtönbüntetésre ítéltek Olaszországban a bundaügyben betöltött szerepe miatt. Ismét hangsúlyozzuk: a fogadási csalásokra szakosodott maffiatevékenység rövid úton kinyírhatja a futballt. De kiábrándító, hogy mi volt a leggyakoribb reakció a zsidózás miatt zártkapusként elrendelt magyar-román meccs kapcsán: zsidózás. Botrányos volt Bukarest és Amszterdam is, nem kevésbé az azt követő magyarázkodások. Kinyílt a bicska a zsebünkben a magyar-észt meccs után mikrofont ragadó Dzsudzsák Balázs siránkozásának hallatán. És visszásnak tartjuk azt is, hogy a magyar kormány súlyos milliárdokat áldoz stadionépítésre - gyakran (ld. Felcsút, Mezőkövesd) a hozzá közel álló klubokat, vállalkozókat segítve.

Elgondolkodtató, hogy külföldön az ilyesmi is jobban kiveri a biztosítékot. Brazíliában egymillió ember tüntetett a Konföderációs Kupa idején - a futball ellen! A brazilok jelentős része szégyennek tartja, hogy a kormány presztízsberuházásokat (vb, olimpia) pénzel, ahelyett, hogy fejlesztené az egészségügyet, az oktatást. S végül: emlékezetes volt a Suárez-Ivanovics affér is. A futballpálya Mike Tysonja megharapta ellenfelét, ilyen sem fordul elő minden héten a stadionokban.

(ktn)