2013.08.03., ktn

A magyar edzőképzés időtlen idők óta nem termelt ki egyetlen Európában is elismert szakembert - erre Szalai László, a magyarországi edzőképzés új vezetője hívta fel a figyelmet. Cikkünkben utána jártunk annak, hogy a többi közép-kelet európai ország trénerei képviseltetik-e magukat a kontinensen.

2013-ban új szakember került a magyarországi edzőképzés élére. A 42 éves Szalai László 2004-ben lett Lothar Matthäus segítője a magyar válogatottnál, majd vezette a Honvéd égisze alatt működő Magyar Futball Akadémiát is. Az edzőképzés átalakítását várják tőle, s Szalai nyáron alaposan meglepte a közvéleményt, amikor több egykori ismert magyar futballistát (Dragóner Attila, Márton Gábor, Sándor Tamás, Vincze Ottó) nem engedett tovább a pro licences edzői tanfolyamra. Többek között azért, mert az említettek nem voltak tisztában az aerob szó jelentésével. "Energiát nem energiaitalból nyerünk, mint ahogy pár felvételiző gondolta. Ezek kiborító dolgok. A játékos sebessége sem orvosi kérdés. Miért kellene jogosítványt adnom annak, aki nincs alapvető tudás birtokában? Nem alkuszom" - mondta az Indexnek adott interjújában Szalai, aki kemény fába vágta a fejszéjét. A Magyar Labdarúgó Szövetség szakembere attól sem riad vissza, hogy szakmai kontroll címszó alatt akár a korábban megszerzett edzői licenceket is visszavonja, amennyiben a trénerek nem képesek alkalmazkodni az új elvárásokhoz.

Szalainak markáns elképzelése van a futballedzői szerepről, az edzővel kapcsolatos elvárásokról (lásd az interjúidézeteket), s számos állításával felkavarta a magyar futball állóvizét. Szalai szerint a korábbi edzőképzés színvonala is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy évtizedek óta nem találunk egyetlen magyar edzőt sem nívós külföldi klubcsapatok élén. Kivételt csak olyan szakemberek jelentenek, mint Bölöni László, Jenei Imre vagy a jelenleg Litvánia nemzeti csapatát irányító László Csaba - csakhogy ők mindhárman Erdélyből származnak, s nem a magyarországi edzőképzésben tanulták a szakma alapjait. Összeállításunkban Szalai László gondolata nyomán utánanéztünk annak, hogy a keleti blokk országait jelenleg hány tréner képviseli Európában (a négy topligás bajnokságon kívül a francia, holland, belga, görög, portugál, török, ukrán és orosz élvonal edzői névsorai között böngésztünk). Magyar edzőt sehol sem találtunk.

Mircea Lucescu (román, Sahtar Donyeck, 67 éves)
Az élre mindenképpen a Sahtar román trénere kívánkozik. A 67 éves edző korábban jelentős sikereket ért el a nemzetközi porondon az Inter, a Galatasaray és a Besiktas élén, a koronát azonban Donyeckben tette fel a pályafutására. 2004 óta hétszer szerzett bajnoki címet a Sahtar Donyeckkel, 2009-ben pedig az ukrán klub az ő vezetésével nyerte meg a futballtörténelem utolsó UEFA-kupa kiírását. A Bajnokok Ligájában is egyre magasabban jegyzik a Sahtart, amelyet Lucescu 2011 tavaszán a legjobb nyolcig vezényelt, 2012 őszén pedig a donyeckiek a címvédő Chelsea-t megelőzve jutottak tovább a csoportkörből. A Lucescut övező tiszteletről mindent elmond, hogy 2009-ben Donyeck díszpolgárává választották.

Vladimir Petkovic (bosnyák, Lazio, 49)
A jugoszláv futballiskoláról régóta elmondható: világszínvonalú. Csak néhány példa: Bora Milutinovics öt különböző ország válogatottjával (Mexikó, Costa Rica, USA, Nigéria, Kína) járt a futball-világbajnokságokon, Miljan Miljanics a hetvenes években három évig a Real Madrid edzője volt, Vujadin Boskov 1990-ben KEK-győzelmet szerzett a Sampdoriával, Radomir Antics pedig az Atlético Madridot vezette bajnoki címig a Real Madrid és a Barcelona ellenében (1996). A Balkán egyik legsikeresebb edzője jelenleg a horvát származású, Szarajevóban született Vladimir Petkovic, aki több svájci csapatnál eltöltött év után 2012-ben került a Lazio kispadjára. Első idényében a csapat jó focit produkált, a bajnoki 7. hely mellett olasz kupa címet szerzett. A szerbhorvát mellett további hat nyelven folyékonyan beszélő Petkovicot kedvelik a Lazio szurkolói - arrafelé ez nagy szó!

Miroszlav Djukics (szerb, Valencia, 47)
1994-ben az utolsó forduló utolsó percében Miroszlav Djukics kihagyott egy tizenegyest a Deportivo La Coruna-Valencia mérkőzésen - emiatt nem a Deportivo, hanem a Barcelona lett a bajnok. A sors iróniája, hogy Djukics később a Valenciánál fejezte be pályafutását, idén nyártól pedig ő lett az andalúz klub vezetőedzője a Valladolidnál töltött két idényt követően. Djukics példája tipikus: sikeres játékoskarriert követően sokan edzőként is folytathatják Nyugat-Európa topligáiban.

Dan Petrescu (román, Dinamo Moszkva, 45)
Magyarországon a legtöbben Dzsudzsák Balázs jelenlegi edzőjeként ismerik a román szakembert, aki Djukicshoz hasonlóan impozáns játékospályafutás után ült le a kispadra. A Dinamónál az ő érkezése után indult el felfelé a tavaly ősszel tragikusan rajtoló gárda, de a fiatal edzőnek már voltak ennél is nagyobb dobásai. 2009-ben román bajnoki címet szerzett az Unirea Urzicenivel, és a BL-csoportkörben sem vallott szégyent a csapattal. 2010-ben Krasznodarba költözött, s azonnal feljuttatta az élvonalba a Kubany együttesét.

Slaven Bilic (horvát, Besiktas, 44)
A horvátok egykori legendája hat évig (2006-2012) vezette hazája válogatottját. A 2008-as és 2012-es Európa-bajnokságon a kockás mezesek fantasztikus meccseket játszottak, öt évvel ezelőtt a törököktől kaptak ki tizenegyesekkel a negyeddöntőben, tavaly pedig úgy búcsúztak a csoportkört követően, hogy keményen megszorongatták a későbbi döntő két résztvevőjét, az olasz és a spanyol válogatottat is. Tavaly a Lokomotív Moszkva edzője volt, de kudarcot vallott. A csapat csak a 9. helyen végzett, ami az eddigi legrosszabb eredmény a Lokomotívtól a rendszerváltás óta. Nyártól Isztambulban próbálkozhat.

Robert Prosinecki (horvát, Kayserispor, 44)
Prosinecki volt az egyik legvagányabb, legpengésebb futballista, akit valaha focizni láttunk. Edzőként két évet töltött a Crvena zvezdánál, majd tavaly idény közben vette át a török Kayserisport. Úgy tűnik, Prosinecki is szép jövő előtt áll, vezetésével a csapat alaposan feljavult, s végül az 5. helyet sikerült megszereznie a török élvonalban, így az Európa-liga play off-körében várhatja a sorsolást, egy fordulóra a főtáblától.

Nebojsza Gudelj (bosznia-hercegovinai, NAC Breda, 44)
A szerb tréner játékosként nyolc évet töltött a NAC Bredánál (1997-2005), tavaly nyár óta vezetőedző a klubnál. Babos Gábor mellett a következő idénytől Bodor Boldizsár is az ő irányításával dolgozhat tovább.

Michel Der Zakarian (örmény, Nantes, 50)
A gyermekkora óta Franciaországban élő tréner 2007-ben és 2013-ban is feljuttatta a francia élvonalba a Nantes együttesét.

Dorinel Munteanu (román, Kubany Krasznodar, 45)
A 2005/06-os idényben a CFR Kolozsvár játékosedzőjeként szerepelt, majd 2010-ben az Otelul Galati együttesével megszerezte a klub történetének első román bajnoki címét. Tavaly a Mordovia Szaranszkot irányította, de a csapat kiesett az orosz első osztályból.

Szlavoljub Muszlin (szerb, FK Krasznodar, 60)
A hetvenes évek során Dragan Dzsajics mellett játszott a Crvena zvezdában. Edzői karrierjét 1989-ben kezdte meg, s azóta 15 csapatot vezetett - Casablancától Minszkig.

Miodrag Bozovic (montenegrói, FK Rosztov, 45)
A 2000 óta edzősködő montenegrói trénernek 2008 óta a Rosztov a negyedik élvonalbeli klubja Oroszországban. A Rosztov lehet az első klubja, ahol egy idénynél hosszabb ideig dolgozik.

Sota Arveladze (grúz, Kasimpasa, 40)
A grúz foci legendája 3 éve dolgozik Törökországban, korábban Louis van Gaal, Ronald Koeman és Dick Advocaat másodedzőjeként tevékenykedett Alkmaarban.

(ktn)