2009.08.29., gj

La Liga, 2009-2010

Mit várunk a Primera Liga 2009/2010-es idényétől? Prognózisunk következik.

Vajon megismétli-e tavalyi szereplését a Barcelona? Aligha. Szép futballt játszanak (talán a legszebbet), de ahhoz a csillagok kedvező állása is kellett, hogy mindez trófeákat eredményezzen. A tavalyi bajnoki szezonban 105 gólig jutó csapatból távozott Eto’o, helyére Ibrahimovic jött.

A William Hill brit fogadóiroda a Barcát favorizálja. Mi nem. Idén a Real Madrid a legesélyesebb a bajnoki címre, még ha pénzért vett arany is lesz ez. Jó edző (Pellegrini), még jobb játékosok. Királyi a gárda.

A Sevillából két nagy érkezőt emelhetünk ki: az egyik Zokora, a másik pedig Álvaro Negredo, aki az előző szezonban az Almería mezében 19 gólt lőtt. A dobogó talán túlzás, de az első hatra alkudhatunk.

Aki vad lövöldözésre vágyik, annak az Atlético Madridot ajánljuk. A csíkosok dobták két kapusukat, Leo Francót és Coupet-t, s leszerződtették a spanyol U21-es válogatottban védő Sergio Asenjót (Valladolid). Ha Agüero és Forlán marad, az Atlético bárkinek befűthet.

Hogy Nihat Kahveci távozott, azt még lenyeljük. De hogy Matí Fernandezt elengedték, azt már nehezen bocsátjuk meg a Villarrealnak. Volt egy 27–0-s győzelmük az előszezonban, és négyet rúgtak a Juventusnak is, de ebből most sem lesz BL.

Mire lehet képes a Valencia? Akár a dobogóra is. Sikerült megtartaniuk Juan Matát, David Silvát és David Villát, úgyhogy senki sem mehet biztosra ellenük.

A Valencia utoljára 2004-ben lett bajnok (Rafa Benítezzel), a Deportivo La Coruna pedig 2000-ben (Javier Iruretával). Riki és Lafita játéktudását elismerjük, de a Depor idén sem remélhet többet a tavalyi 7. helynél.

Óvatosan bánjunk a Málagával. A tavalyi szezon meglepetéscsapata (amely április végéig esélyes volt a dobogóra) némileg megváltozott: az edzővel (Antonio Tapia) együtt több játékos is távozott (Lolo, Duda, Calleja, Nacho vagy Eliseu). Rosszat sejtünk.

Amit a Mallorcával művelnek, az botrány. Volt egy szerethető, stílusos focit játszó, szorgalmas csapat, amelyből tavaly eladták Borja Valerót (West Brom), Jonás Gutierrezt (Newcastle), Ibagazát (Villarreal), Fernando Navarrót (Sevilla) és Güizát (Fenerbahce). A hajó léket kapott, de nem süllyedt el: januárban még az utolsó helyen állt, tavasszal azonban volt egy olyan 16 meccses sorozata a Mallorcának, amely során csak kétszer kapott ki, s végül a 9. helyre futott be. S mi történt ezek után? A klubvezetés eladta a kapus Moyát (Valencia) és a középpályás Arangót (Mönchengladbach). Skandalum.

Hálátlan sors jutott osztályrészéül az Espanyolnak: a katalán Barcelonában spanyol klubként, a nagy FCB árnyékában kell élnie. Az eredendő hendikepet súlyosbítja, hogy a nyáron váratlanul elhunyt a csapatkapitány, Dani Jarque. Nagy kérdés, hogy az Espanyol ki tudja-e heverni ezt a csapást (a Sevillának ez eltartott egy ideig Puerta halála után). A csapat mindenesetre új stadionba költözött, s Nakamura szerződtetésével megpróbál dobbantani az ázsiai piacon. Az első hathoz ez nem lesz elég.

Tavaly a 11. helyre küzdötte fel magát az Almería, amely elsősorban otthon gyűjtögette a pontokat (idegenben 2-3-14). Mivel két meghatározó játékos (Negredo és a balhátvéd Mané) is távozott a csapatból, ezért megkockáztatjuk: itt az egyik kieső.

Santanderben az a helyzet, hogy a két középhátvéd (Marcano és Garay) távozott, Zsigics pedig a kölcsönjáték lejártával visszatért a Valenciába, szóval ha megfeszülünk, akkor se jósolunk szép szezont a Racingnak.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Bilbao - talán már a helyiek sem emlékeznek arra, milyen volt kétszer egymás után bajnokságot nyerni (1983, 1984). A mai Bilbao? Régi motorosok (Etxeberria, Yeste), fiatal tehetségek (Martínez, Susaeta) és egy tank elöl (Fernando Llorente). Nem rossz csapat ez. De nem is jó.

Utolsó tizenegy meccsén nem tudott nyerni a Valladolid, mégis bent maradt. Dupla mázli. A holtidényben tucatnyi játékos távozott, tucatnyi érkezett, úgyhogy nem szégyelljük bevallani: a Valladolid számunkra a nagy ismeretlen.

Nagy kérdés, hogy Vadócz influenzáján kívül fel tud-e mutatni valami olyat az Osasuna, amitől megijednek az ellenfelek. Amit tavaly láttunk, az kevés volt (38 meccsen mindössze 41 rúgott gól), ráadásul távozott a hét asszisztot jegyző Plašil (Bordeaux).

Quinit nem feledjük, Salinast istenítjük, de a dicső múltért sajnos nem jár pont - így viszont kutya nehéz lesz a Gijón helyzete. Tavaly az utolsó játéknapon menekültek meg, a forgatókönyv ezúttal is hasonló lehet.

Kis csapat a Getafe, de nagy küzdelem vár rá, ha a középmezőnyben akar végezni. Uche (Zaragoza) és Granero (Real Madrid) nélkül a reális cél a 17. hely.

Mit tudunk a Xerezről? Eleget ahhoz, hogy a kiesők közé jelöljük. A klubelnököt letartóztatta a rendőrség, miután a nyáron lövöldözött egy bordélyházban (az eset után lemondott posztjáról). A csapat csupán 13 játékossal kezdte el a felkészülést. Nem a legjobb előjelek.

A Zaragoza viszont komolyan gondolja a visszatérést. Carrizo (Lazio), Uche (Getafe), Pennant (Liverpool), Obradovics (Partizan) érkezett, ebből akár még középmezőny is lehet.

Miközben Cristiano Ronaldóért 94 millió eurót fizetett a Real, a CD Tenerife játékosainak piaci összértéke 28 millió. Az újonc csak a csodában bízhat, ami, lássuk be, nem a legjobb taktika.

(gj)

*****